*Lara szemszöge*
Annyira örülök, hogy Justinnak tetszik az új telefonja, de melyik nem tetszene neki? Röhögve mentem le a konyhába ahol találtam egy cetlit.
Jó reggelt!
Lara, kincsem nekünk el kell utaznunk vissza Los Angelesbe pár ügy miatt.
Érezzétek jól magatokat, pénz a szokásos helyen, és bulit NEM rendezni!
Két hónap múlva találkozunk, puszi nektek!
Anya és Apa.
Mint mindig már ezt is megszoktam, hogy egy cetlivel búcsúznak el tőlem/tőlünk. Mindegy is, csináltam reggelit a hét alvómnak, majd a telefonom pittyegésére lettem figyelmes. Megnéztem, hogy ki az, de ismeretlen volt aki ennyit írt.
Feladó: Ismeretlen
Jobb ha leszállsz róla mert bajok lesznek, arra számítsál. Kapsz 24 órát, hogy szakítsatok, mert ha nem megtalállak titeket!
Ki más lenne mint Selena. Nem is a barátja itt álljunk meg, Justin engem szeret és nem őt. Mit gondol ez magáról? Jobb ha megbeszélem vele ezeket a dolgokat. Miután kész lettem a rántottával, egy tálcán vittem fel a szerelmemnek. Épp, hogy majd nem benyitottam amikor elcsíptem egy telefon beszélgetést.
-Ne aggódj, nem lesz semmi baj, nem fogja megtudni.
-....
-Ajj ne aggódj most mondtam el, de le kell tennem mert mindjárt bejön. Szeretlek!-micsoda? Van egy másik csaj a dologban? Na ezt megkapja ne aggódjon.
-Justin, nézd meghoztam a kedvenc reggeli kajádat.-mosolyogtam, úgy mint aki nem tud semmiről.
-Uh rántotta a kedvencem, imádlak!-nyomott egy puszit az arcomra, majd a kezembe akadt a telefonja.
-Tetszik?-mutattam az előbb említett tárgyat Biebernek.
-Igen.-mondta teli szájjal.
Feloldottam majd megnéztem, hogy kivel beszélt, de ekkor olyan mérges lettem, hogy inkább letettem a mobilját.
-Kivel beszéltél? Hallottam, hogy mondtál valamit.-ültem le elé.
-Ja csak Ryannel, tudod, hogy nem sokat szoktunk dumálni.
-Értem, és Ryannak mióta Selena a neve?
-Nem Selenával beszéltem hanem Ryannel.
-Ne hazudj nekem.
-Én soha nem hazudnék neked.-simított a combomra, de én ellöktem a kezét.
-És azt, hogy magyarázod meg azt, hogy Ryannel a végénél "Szeretlek"-kel köszönsz el?-erre nem tudott mit válaszolni.-Tessék hazudtál, tudod mit edd meg a kajádat.-ráborítottam a rántottát és sírva viharoztam el otthonról. Majd annyira emlékszem, hogy egy kocsi jött az utcán én pedig ráléptem a zebrára, de nem állt meg. Innentől se kép, se hang.
*Justin szemszöge*
Mikor Lara belépett és hozta a reggelim, tuti, hogy félreértett egy-két dolgot. Mikor mondtam, hogy szeretlek azt nem Selenának. Isten ments! Ryannak mondtam, nehezen elhihető de most komolyan. Fogadtunk, és én elvesztettem a fogadásom. Ezért a nőmnek kellett befogadnom. Hiába pasi, nem érdekel, ha egyszer a legjobb haverom akkor muszáj. Pedig mindig ő szop az ilyen fogadásokba, ezek szerint fordult a kocka. Na se baj. Ryan a Selena nevet adta magának ezért ez volt a telefon számához írva.
-Uh rántotta a kedvencem, imádlak!-nyomtam egy puszit az arcára, majd a kezébe vette a telefonomat.
-Tetszik?-kérdezte, s mutatta a telefonom.
-Igen.-mondtam teli szájjal.
-Kivel beszéltél? Hallottam, hogy mondtál valamit.-ült le mellém, és láttam, hogy nagyon dühös.
-Ja csak Ryannel, tudod, hogy nem sokat szoktunk dumálni.
-Értem, és Ryannak mióta Selena a neve?-kérdezte.
-Nem Selenával beszéltem hanem Ryannel.
-Ne hazudj nekem.
-Én soha nem hazudnék neked.-simítottam a combjára de ő ellökte a kezem.
-És, hogy magyarázod meg azt, hogy Ryannel a végénél "Szeretlek"-kel köszönsz el?-erre nem tudtam, hogy mondjam-e el, nagyon ciki lett volna, ezért nem tudtam mit válaszolni.-Tessék hazudtál, tudod mit edd meg a kajádat.-borította rám, s elviharzott.
Nem tudtam, hogy menjek-e utána de ilyenkor nem szabad utána szaladni. Már megtanultam. A kajához már semmi étvágyam nem volt, ezért összeszedtem majd pólót cseréltem, s vártam, hogy mikor érkezik vissza.
*Esther szemszöge*
-Uh rántotta a kedvencem, imádlak!-nyomtam egy puszit az arcára, majd a kezébe vette a telefonomat.
-Tetszik?-kérdezte, s mutatta a telefonom.
-Igen.-mondtam teli szájjal.
-Kivel beszéltél? Hallottam, hogy mondtál valamit.-ült le mellém, és láttam, hogy nagyon dühös.
-Ja csak Ryannel, tudod, hogy nem sokat szoktunk dumálni.
-Értem, és Ryannak mióta Selena a neve?-kérdezte.
-Nem Selenával beszéltem hanem Ryannel.
-Ne hazudj nekem.
-Én soha nem hazudnék neked.-simítottam a combjára de ő ellökte a kezem.
-És, hogy magyarázod meg azt, hogy Ryannel a végénél "Szeretlek"-kel köszönsz el?-erre nem tudtam, hogy mondjam-e el, nagyon ciki lett volna, ezért nem tudtam mit válaszolni.-Tessék hazudtál, tudod mit edd meg a kajádat.-borította rám, s elviharzott.
Nem tudtam, hogy menjek-e utána de ilyenkor nem szabad utána szaladni. Már megtanultam. A kajához már semmi étvágyam nem volt, ezért összeszedtem majd pólót cseréltem, s vártam, hogy mikor érkezik vissza.
*Esther szemszöge*
Nagyon jó Ricsiéknél. Az anyuja is nagyon kedves, meg mindig van programunk, mozi meg ilyenek. A haverjaival is jóba lettünk. Épp a Margit szigeten voltunk mikor megcsörrent a telefonom.
-Igen tessék?-szóltam bele.
-Jó napot! Lara Parkert sürgősen kórházba kellett szállítani. Jelenleg kómába van. Amint tud kérem, fáradjon be a kórházba. A szülőket már értesítettük.-mondta mire leesett az állam, tuti Justin van a háttérben.
-Rendben amint tudok megyek. Viszlát.-tettem le a telefont majd szaladtam az épp edző Ricsihez.
-Ricsi! Mennem kell Larához a kórházba.-mondtam majd megöleltem.
-Miért mi történt?-kérdezte aggódva.
-Nem tudom, de kómába van ezért most sietek.-mondtam majd megcsókolt és már mentem is.
Útközben felhívom Justint.
-Igen?-vette fel.
-Te meg mi a faszt csináltál Larával?-kérdeztem mire nagy csend lett.-Szólalj meg! Melyik hülyeségeden vesztetek már össze, hogy kómába van?
-Micsoda?-kiabált ő is.
-Igen!-még mindig kiabáltam.-Gyere a kórházba! Most!-nyomtam ki.
Nagyon ki voltam akadva, miért kell mindent elrontani Justinnak.
Mikor észre vettem magam már a kórház bejáratánál álltam. Ott volt Justin aki már a kezét tördelte.
-Te köcsög!-mentem oda.-Mit tettél??-kiabáltam sírva.
Nem mondott semmit csak állt és elszégyellte magát. Nem foglalkoztam vele mentem befele és ő is követett. Néma csend volt, de nem érdekelt semmi más, csak az, hogy Larának ne essen semmi komoly baja.
Megtaláltam az orvost és elmondta, hogy mi is történt valójában.
Mikor mindenre fény derült nagyon ki voltam akadva.
-Justin! Mondd el mi történt, nem bírom felfogni.-mondtam neki.
-Na jó. Ryan és én fogadtunk. Én vesztettem ezért ő a 'csajom' egy hónapig. A Selena nevet választotta magának ezért a telefonomba muszáj volt ezt a nevet beírnom. Reggel Lara hozta a reggelit és pont elcsípett egy telefon beszélgetést mibe meghallotta, hogy 'szeretlek' és mikor a kezébe került a telefonom a Selena névjegyet pillantotta meg. Nem akartam elmondani ezt a fogadásos ügyet ezért kusba voltam. Nekem dobta a kaját és elszaladt.-fejezte be, ekkora egy idiótát.
-Úristen!-mondtam majd megjelent egy orvos.
-Egy ember bemehet a hölgyhöz de még egy kis ideig kómába kell tartanunk.-mondta majd én álltam fel a helyemről és mentem be.
Mikor megláttam sírva fakadtam. Ritkán látom őt így, de nem is akarom sűrűn. Lara az én ikertestvérem és ezt senki se fogja a földbe döngölni. Egy kis időt eltöltöttem mikor bejött egy orvos és mondta, hogy már csak altatásban van miből hamarosan fel kel. Nagyon örültem. Mikor kiment az orvos bejött Justin, hogy most ő akar bent lenni. Én kimentem ő leült Lara mellé, s sírt.
*Lara szemszöge*
Mikor keltem felfele a nagy Justin Bieber sírt a kezemen. Ismertem de, hogy lehet, hogy a nagy Justin Bieber sír a kezemen?
-Jesszusom a nagy Justin Bieber fogdossa a kezemet.-húztam el a kezem.
-Lara! Szerelmem!-csókolt meg.
-Fúúúj! Nekem Ken a barátom és nem te. Amúgy is mit keresel te az én kórtermembe?-kiabáltam mire bejött a legjobb barátnőm Esther és egy orvos.
-Lara! Kérem feküdjön vissza! Nem szabad idegesnek lennie.-mondta mire egy cseppet lenyugodtam.
-Miért nem emlékszik rám?-akadt ki a pali.
-Lehet egy két dolgot elfelejtett.-mondta.
-És rám emlékszel Lara?-kérdezte Esther.
-Hát persze! Téged sose felejtelek el!-mondtam neki mire megölelt.
Kiderült, hogy az a fiú a pasim volt, hiába tudtam, hogy Justin Bieber, azt már nem, hogy a pasim az. Ezért nem is akartam újból megismerkedni. Én Kent szeretem. Budapesten vagyok, azt hittem Amerikába, közbe meg nem. Remélem minél hamarabb visszaköltözünk. Anyu is bejött beszélgetni így hamar elment ez a nap.
***
Mikor hazaengedtek a kórházból egyenesen haza mentünk. Anya megbeszélte mamával, hogy visszaköltözünk Amerikába és előröl kezdem az életem. Esther is hazajött velünk így most fogom neki elmondani, hogy mi is a tervem.
-Esther! Hazaköltözünk Amerikába.-jelentettem ki mikor lefagyott.
-Komolyan?-akadt ki.
-Igen...
-És.. és én? Mi lesz velem nélküled?-kérdezte.
-Jössz velünk.
-De nekem itt a családom a suli.-mondta sírva.
-De nem baj.-mondtam mire nagy durcisan elszaladt.
Most ez miért baj? Nem értem.
-Igen tessék?-szóltam bele.
-Jó napot! Lara Parkert sürgősen kórházba kellett szállítani. Jelenleg kómába van. Amint tud kérem, fáradjon be a kórházba. A szülőket már értesítettük.-mondta mire leesett az állam, tuti Justin van a háttérben.
-Rendben amint tudok megyek. Viszlát.-tettem le a telefont majd szaladtam az épp edző Ricsihez.
-Ricsi! Mennem kell Larához a kórházba.-mondtam majd megöleltem.
-Miért mi történt?-kérdezte aggódva.
-Nem tudom, de kómába van ezért most sietek.-mondtam majd megcsókolt és már mentem is.
Útközben felhívom Justint.
-Igen?-vette fel.
-Te meg mi a faszt csináltál Larával?-kérdeztem mire nagy csend lett.-Szólalj meg! Melyik hülyeségeden vesztetek már össze, hogy kómába van?
-Micsoda?-kiabált ő is.
-Igen!-még mindig kiabáltam.-Gyere a kórházba! Most!-nyomtam ki.
Nagyon ki voltam akadva, miért kell mindent elrontani Justinnak.
Mikor észre vettem magam már a kórház bejáratánál álltam. Ott volt Justin aki már a kezét tördelte.
-Te köcsög!-mentem oda.-Mit tettél??-kiabáltam sírva.
Nem mondott semmit csak állt és elszégyellte magát. Nem foglalkoztam vele mentem befele és ő is követett. Néma csend volt, de nem érdekelt semmi más, csak az, hogy Larának ne essen semmi komoly baja.
Megtaláltam az orvost és elmondta, hogy mi is történt valójában.
Mikor mindenre fény derült nagyon ki voltam akadva.
-Justin! Mondd el mi történt, nem bírom felfogni.-mondtam neki.
-Na jó. Ryan és én fogadtunk. Én vesztettem ezért ő a 'csajom' egy hónapig. A Selena nevet választotta magának ezért a telefonomba muszáj volt ezt a nevet beírnom. Reggel Lara hozta a reggelit és pont elcsípett egy telefon beszélgetést mibe meghallotta, hogy 'szeretlek' és mikor a kezébe került a telefonom a Selena névjegyet pillantotta meg. Nem akartam elmondani ezt a fogadásos ügyet ezért kusba voltam. Nekem dobta a kaját és elszaladt.-fejezte be, ekkora egy idiótát.
-Úristen!-mondtam majd megjelent egy orvos.
-Egy ember bemehet a hölgyhöz de még egy kis ideig kómába kell tartanunk.-mondta majd én álltam fel a helyemről és mentem be.
Mikor megláttam sírva fakadtam. Ritkán látom őt így, de nem is akarom sűrűn. Lara az én ikertestvérem és ezt senki se fogja a földbe döngölni. Egy kis időt eltöltöttem mikor bejött egy orvos és mondta, hogy már csak altatásban van miből hamarosan fel kel. Nagyon örültem. Mikor kiment az orvos bejött Justin, hogy most ő akar bent lenni. Én kimentem ő leült Lara mellé, s sírt.
*Lara szemszöge*
Mikor keltem felfele a nagy Justin Bieber sírt a kezemen. Ismertem de, hogy lehet, hogy a nagy Justin Bieber sír a kezemen?
-Jesszusom a nagy Justin Bieber fogdossa a kezemet.-húztam el a kezem.
-Lara! Szerelmem!-csókolt meg.
-Fúúúj! Nekem Ken a barátom és nem te. Amúgy is mit keresel te az én kórtermembe?-kiabáltam mire bejött a legjobb barátnőm Esther és egy orvos.
-Lara! Kérem feküdjön vissza! Nem szabad idegesnek lennie.-mondta mire egy cseppet lenyugodtam.
-Miért nem emlékszik rám?-akadt ki a pali.
-Lehet egy két dolgot elfelejtett.-mondta.
-És rám emlékszel Lara?-kérdezte Esther.
-Hát persze! Téged sose felejtelek el!-mondtam neki mire megölelt.
Kiderült, hogy az a fiú a pasim volt, hiába tudtam, hogy Justin Bieber, azt már nem, hogy a pasim az. Ezért nem is akartam újból megismerkedni. Én Kent szeretem. Budapesten vagyok, azt hittem Amerikába, közbe meg nem. Remélem minél hamarabb visszaköltözünk. Anyu is bejött beszélgetni így hamar elment ez a nap.
***
Mikor hazaengedtek a kórházból egyenesen haza mentünk. Anya megbeszélte mamával, hogy visszaköltözünk Amerikába és előröl kezdem az életem. Esther is hazajött velünk így most fogom neki elmondani, hogy mi is a tervem.
-Esther! Hazaköltözünk Amerikába.-jelentettem ki mikor lefagyott.
-Komolyan?-akadt ki.
-Igen...
-És.. és én? Mi lesz velem nélküled?-kérdezte.
-Jössz velünk.
-De nekem itt a családom a suli.-mondta sírva.
-De nem baj.-mondtam mire nagy durcisan elszaladt.
Most ez miért baj? Nem értem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése