25.rész

Helló! Megjöttem a huszonötödik résszel. Jó olvasást!:) Eszter

*Esther szemszöge*

Mikor kiléptünk a tárgyalásról Ricsit pillantottam meg aki épp felénk közeledett. Nagyon boldog voltam, hogy talán ad még egy esélyt a kapcsolatunknak. Könnyes lett a szemem hisz tudtam, hogy még egyszer megölelhettem. De mikor már egy lépésre voltunk egymástól váratlanul ért egy dolog. Megcsókolta Larát. Soha nem éreztem még így. Sírva fakadtam, Lara nem csókolt vissza tudta, hogy menyire szeretem Ricsit. Legalább is, szerettem. Elszaladtam, nem bírtam ki, hogy ne rohanjak el, legszívesebben kitéptem volna a haját, de nem értem, hogy ezt miért tette. Körülbelül 10 perc múlva megláttam Larát aki leült mellém, s megsimította a karomat.

-Ne haragudj!-mondta lehajtott.

-Nem a te hibád, ő smárolt le, de te nem engedted neki.-töröltem le könnycseppjeimet, s egy mosolyt erőltettem arcomra.

Láttam rajta, hogy milyen feszült, lehet emiatt a dolog miatt. Nem akartam nyaggatni mert úgy se mondaná meg az igazat. Elindultunk a panzióba ahol aludni fogunk. Az út a panzióig kínos csenddel társult. Mintha szeretne valamit mondani de vagy nem meri vagy nem tudom. Odaértünk, s elhatároztam, hogy nem megyek vissza Amerikába. Itt maradok Budapesten. Elakartam Larának mondani, de mire kiértem a fürdőszobából ő már sehol se volt. Még szólni se szólt, hogy esetleg megy valahova. Nem akartam felhívni, mert biztos dolga van. Leültem és néztem a tévét mikor kopogást hallottam. Kicsit félve nyitottam ki az ajtót de szerencsére nem egy idegen jött hanem Justin. 

-Szia Esther!-jött be.

-Szia. Nincs itt Lara!-ráztam a fejem.

-Én hozzád jöttem.-na vajon mit akar.-Szeretnék veled lenni. Igazából nagyon bejössz nekem!-mondta majd közeledett felém, s megcsókolt.

Heves csókcsatába kezdtünk, s egyenesen a hálószobába kötöttünk ki.

*Justin szemszöge*

Mikor megtudtam, hogy Lara ismét Budapesten van  keresésére indultam, hátha találkozok vele.

Mikor megláttam egy szőke lányt észrevettem, hogy az Lara. Heves kiáltozásba kezdtem mikor megfordult. 

-Lara, kérlek beszéljük meg a kapcsolatunkat!-mondtam lihegve.

-Miért kéne nekünk beszélni a kapcsolatunkról, hiszen én csak egy rajongód vagyok semmi több!-mosolygott, elolvadtam.

-De én szeretlek és nem szeretnélek elveszíteni!-próbálkoztam.

-Te Selenával jársz, és nem velem, én csak egy rajongód vagyok aki szeretne egy képet csinálni veled!-mondta, s csinált egy fényképet.-Köszönöm szépen!-mosolygott és megölelt amit viszonoztam. Elakart engedni de nem engedtem, jobban magamhoz szorítottam.

-Kérlek ne hagyj itt!-gördült ki szememből egy könnycsepp.

-Ne haragudj, de nem nagyon emlékszem, hogy sokat lettünk volna egymás társaságában.-mondta szomorúan.

-De ha hinnél nekem és mutatnék egy pár képet lehet emlékeznél rám és a kapcsolatunkra.

-Sajnálom!-mondta, s ott hagyott.

Feladom, ez volt az utolsó esély, hogy észre vegyen. Ha nem, hát nem. Megfogadom, hogy innentől kezdve nekem mindenki csak egy baszásra kellesz. Nem érdekel, hogy mi lesz ennek a vége. Egy biztos! Larát mindig is szeretni fogom, de ettől függetlenül nem kell senki más! Csak egy éjszakára!

Mikor ezt elhatároztam haza vettem az irányt. És gondolkozni kezdtem, hogy ma kit lehetne megcsinálni. Nem jutott senki az eszembe ezért felmentem egy két közösségi oldalra. Elsősorban Instagramra mentem fel. Ott úgy is vannak jó csajok. Nézelődtem mikor megláttam Esthert. Ott volt a szálloda neve ahol éppen van. Felöltöztem majd egyenesen oda vettem az irányt. Mikor már a szállodánál voltam láttam, hogy Lara és egy fiú elsétál az ellenkező irányba. Igazából már nem nagyon érdekel, mert rám úgy se emlékszik. 

Felmentem a szobájukba majd kopogtam. Szerencsére rögtön nyílott az ajtó.

-Szia Esther!-mentem be.

-Szia. Nincs itt Lara.-rázta a fejét.

-Én hozzád jöttem. Szeretnék veled lenni. Igazából nagyon bejössz nekem.-közeledtem majd megcsókoltam.

A csókból heves csókcsata keletkezett. Egyből bevezettem a szobába. Ő is szerelmi beteg, jó lesz neki ez a hanci-manci. Nagyon jó az ágyba ezt kell, hogy mondjam. Nem részletezem, hogy mi történt odabent, de a lényege a lényegnek az, hogy jól jött ez nekem s nagyon jó volt. Egymáson feküdtünk mikor valami zajt hallottunk és ekkor Lara lépte át a szoba küszöbét.

-Esther! Vissza jött az összes emlék...

-Lara! Megmagyarázom!-álltam fel.-Te azt mondtad, hogy nem kellek igaz? Na akkor most már semmi baj.

-De Justin! Már mindenre emlékszem!-kezdett el sírni.

A faszomba abba rontok el mindent! Megint az én hibám!

-Esther! Nagyot csalódtam benned!-kiabálta le Esthert.
-Hidd el! Te is ezt tetted volna, úgyhogy hagyjuk. Ja és nyugi nem kell nekem Justin. Nekem nem kell senki!-mondta Esther.-Tudod te is csináltál már ilyeneket, nem igaz? Ja és én most mondom! Nem megyek vissza Amerikába!-itt Lara sírásba tört ki.
 -És miért döntöttél így?
-Mert itt jobban szeretek lenni! És itt van Ricsi is akit vissza szeretnék kapni.-válaszolt Esther sírva.
-Hát erre rábasztál!-vigyorgott Lara.
-Miért baszott rá?-szóltam bele én is.
-Mert Ricsi az én pasim!-itt bennem fel ment a pumpa.
-Azt ne mond, hogy azzal a taknyos kölyökkel jársz! Csalódtam benned!-míg ezt a két mondatot mondtam Laranak addig előtte álltam.
-És még te vagy csalódott? Most ezt komolyan mondod? Inkább én vagyok csalódott. Tudod miért? Mert lefeküdtél a legjobb barátnőmmel!-kiabálta sírva.
-Tudtommal nem emlékeztél rám.
-Az orvos azt mondta, hogy bármikor emlékezhetek mindenre ami fél órája volt, ezért jöttem ide, hogy elmeséljem Esthernek és veled is szerettem volna beszélni a "kapcsolatunkról", de látom, semmi értelme.-fejezte be én pedig elszégyelltem magam. Odament a szekrényéhez, s csomagolni kezdett. Visszafolytottam a sírásom, felöltöztem és vártam, hogy Laranak lesz-e még mondani valója, de ehelyett csak szúrós tekintettel nézett ránk és távozott a szobából. Nem bírtam ki, hogy ne menjek utána.